Módosított emberi hasnyálmirigy sejtekkel gyógyítottak meg cukorbeteg egereket

A kutatóknak sikerült olyan emberi mesterséges hasnyálmirigy darabokat kifejleszteni, amelyek képesek keringési rendszert kialakítani, az inzulinhoz hasonló hormonokat kibocsátani és egerekbe ültetve sikeresen kezelni a hirtelen fellépő egyes típusú cukorbetegséget.

A tanulmányban a kutatók egy új biomérnöki eljárást fejlesztettek ki , melynek az önkondenzációs sejtkultúra nevet adták. A technológia egy lépéssel közelebb hozza azt a jövőt, amelyben az orvosok a páciensek sejtjeinek felhasználásával képesek új szöveteket létrehozni a szerveikhez és idővel akár új szerveket is képesek lesznek előállítani.

“Ez a módszer alapvető kezelési stratégia lehet az egyes típusú cukorbetegség esetén, mellyel évente 79000 új beteget diagnosztizálnak,” mondta Takanori Takebe, a kutatásról szóló tanulmány társszerzője. “Ez egy életveszélyes betegség, ami soha nem múlik el, így egy hatásos és lehetőleg végleges terápia kifejlesztés több millió gyereken és felnőtten segíthet világszerte.”

A csapat elmondása szerint a technológiának még rengeteg vizsgálaton át kell esnie, mire tényleg elérhetővé válhat az emberek számára is.

A kutatók felajánlott emberi szervekből vett sejteket felhasználva tesztelték az eljárásukat melynek eredményéül kapott szerveket, melyeket indukált pluripotens őssejtekkel (iPS) együtt egerekbe ültettek be. A felnőtt emberek sejtjeiből – például bőrsejtekből – átprogramozott iPS sejtek úgy viselkednek mint az embrionális sejtek és ezért a test bármely szövetét képesek előállítani.

A folyamathoz ezen felül két embrionális őssejt fajtát – a mesenchymális őssejtek (MSN) és az emberi köldökvér-endothelialis sejteket (HUVEC) – használtak, amelyek támogatják a test és a különböző szervek felépítésének folyamatát.

A felajánlott szervi sejteket, az egerektől vett sejteket és az iPS sejteket a kutatók MSN, HUVEC és más biokémiai és genetikai anyagokkal keverték, amivel hasnyálmirigy szervecskéket tudtak előállítani. Megfelelő körülmények között az összetevők önmaguktól elkezdték felépíteni a szervecskéket.

Amikor ezeket a szervecskéket egyes típusú cukorbetegségben szenvedő egerekbe ültették be, akkor azok látszólag megoldották az állatok betegségből fakadó problémáit.

Hasonló szervecskék beültetés már ma is lehetséges a cukorbeteg emberekbe, azonban a beültetés sikerességének esélye nem olyan magas, mivel a szövetek még a beültetés előtt elveszíthetik az erek kialakításának képességét, ezzel lényegesen csökkentve a beültetés sikerességét. Ez a probléma nem csak ezt a módszert, hanem a teljes őssejt alapú kezelési eljárásnak nagy kihívást jelent, mivel az új szöveteknek vérre van szüksége a megfelelő növekedéshez és működéhez.

Erre a problémára megoldást jelent az új technológia, mivel az önkondenzációs sejtek elősegítik a véredények kialakítását. Ez az új módszerrel beültetett szövet így gyorsan új ereket alakít ki és a kísérlet során az egereknél megfelelően tudtak kapcsolódni a endokrin rendszerhez – megfelelően kiválasztva a szükséges hormonokat és a kontroll állatoknál is segítve a megfelelő vércukor egyensúly fenntartását.

A kutatócsapat az önkondenzációs sejtkultúrák működését már emberi máj szervecskéknél korábban bemutatta – melyeket szintén kísérleti egerekbe ültettek be – azonban eddig nem mutatták ki, hogy ezzel a módszerrel képesek lennének ennél töredezettebb szervek létrehozására is – mint a hasnyálmirigy szervecskék -, melyek a testben szétszóródva képesek megfelelően kapcsolódni az érhálózathoz és megfelelően működni.

Forrás: cell.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.