Kategóriák Űr

Most először figyelték meg közvetlenül a bolygók fejlődésének eddig hiányzó láncszemét

A kutatók most először pillantottak meg egy 1,3 kilométeres sugarú égitestet a Naprendszer szélén. Már több mint 70 éve is születtek elméletek az ilyen kilométeres nagyságú testeknek a létezéséről, melyek szerint a bolygók képződésének egy fontos köztes lépését jelenti, az apró gáz- és porhalmazok és a bolygók között.

A Neptun után elhelyezkedő Kuiper-övet rengeteg kis méretű égitest alkotja – legismertebb közülük a Plútó. Az övet alkotó testek az elméletek szerint a Naprendszer keletkezésének maradványai. Amíg a Naprendszeren belül lévő aszteroidákra és más hasonlóan kis méretű testekre hatással volt a napsugárzás, valamint a bolygók gravitációja, addig a Kuiper-övben még a Naprendszer keletkezésének korai szakaszát idéző körülmények uralkodnak. Épp ezért az öv égitestjei tökéletes lehetőséget adnak a csillagászok számára, hogy a bolygók kialakulásának első lépéseit tanulmányozzák.

A Kuiper-övben keringő kilométeres nagyságú égitestek létezése egy már hosszú ideje elfogadott elmélet. Azonban a távolságuk, kis méretük és halványságuk miatt még a legmodernebb teleszkópokkal sem lehetett közvetlenül megfigyelni őket. Emiatt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium most több csillag irányába fordította teleszkópjait, hogy megpillantsa az előttük elhaladó testek árnyékát. A kutatók összesen 60 óráig figyeltek meg megközelítőleg 2000 csillagot.

Az adatok vizsgálata során a kutatók találtak egy olyan eseményt, amikor az egyik vizsgált csillag elhalványult, ahogy egy kuiper-övi test elhaladt előtte. Az adatok további vizsgálata szerint az övben lévő égitestek száma lényegesen több lehet mint azt korábban gondolták. Ez támogatja azt a modellt miszerint a bolygók kilométeres átmérőjű égitestekként kezdik fejlődésüket miután az idő előrehaladtával bolygókká egyesülnek.

A kutatás egyik apropója, hogy a felfedezés nem az egyik hatalmas obszervatóriumnak, hanem kis költségvetés japán teleszkópoknak köszönhető, ezzel is mutatva, hogy nem csak a hatalmas projektek van létjogosultsága a mai világban.

Forrás: nature.com | Kép: Ko Arimatsu

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.