Nem termelünk elég zöldséget és gyümölcsöt, hogy mindenkinek elég legyen

A Guelph Egyetem legújabb felmérése szerint jelenleg nem termelünk elég gyümölcsöt és zöldséget ahhoz, hogy a bolygó teljes népessége egészségesen tudjon étkezni.

A kutatócsapat a globális mezőgazdasági adatokat vetette össze az ajánlott tápanyag fogyasztási irányelvekkel és lényeges különbséget találtak a kettő között.

A kutatók elmondása szerint a jelenlegi mezőgazdasági rendszer mellett lehetetlen lenne mindenkinek elérhetővé tenni az egészséges étrend szükségleteit. Az eredmények szerint a mezőgazdaságban jelenleg túltermelik a gabonaféléket, az állati zsírokat és a cukrot, amíg gyümölcsökből és zöldségekből nem termelünk eleget és kis mértékben bizonyos fehérjék terén sem áll rendelkezésre kielégítő mennyiség.

A kutatáshoz a tudósok a Harvard Egyetem által készített egészséges étrendre vonatkozó irányelveket vették alapul, ami szerint az étrendünk nagyjából felét zöldségeknek és gyümölcsöknek, negyedét gabona féléknek és a maradék negyedét fehérjéknek zsíroknak és tejtermékeknek kellene kitennie.

A csapat azt is megvizsgálta, hogy jelenleg mekkora területen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet és hogy valójában mekkora területre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki teljesítse az irányelveket. Ezeket a számokat ezután összevetették a 2050-re kivetített népesség növekedéssel is – ami szerint ekkora már 9,8 milliárdra nő a Föld népessége.

Az eredmények alapján a gabonafélék terén másfélszer annyit termelünk mint amennyi szükséges lenne, a zsírok és olajok terén háromszor annyit, amíg gyümölcsökből és zöldségekből csupán a szükséges mennyiség harmadát és bizonyos fehérjékből a szükséges majdnem felét termeljük csak.

A kutatók szerint komoly problémát jelent, hogy a fejlődő országokban egyre nagyobb szerepet kap a szénhidrátok termelése, mivel azzal könnyebben nagyobb embertömeget tudnak etetni. Azonban az irányelvek szerint az étrend többi részén felül nem kellene hozzáadott szénhidrátokat – cukrot – fogyasztanunk.

A kutatók szerint ez a probléma abból ered, hogy a fejlett országoknak sokkal hosszabb idejük volt arra, hogy egy fenntartható modern mezőgazdaságot alakítsanak ki, illetve mezőgazdasági kutatásokra is nagyobb pénzeket költöttek, amivel viszont a termelésüket a gabonafélék és a kukorica irányába tolták el a gyümölcsök és zöldségek termesztésének irányából – mivel azokban nagyobb hozamot tudtak elérni.

A kutatók eredményei szerint egy tápanyagokban gazdagabb étrend nemcsak az emberek egészségének fenntartásában segít, hanem a bolygónak is jobbat tehet, mivel ezzel összességében csökkenthető lehet a mezőgazdaságra szánt területek mérete – előrejelzéseik szerint akár 50 millió hektárt is meg lehet takarítani.

Azonban ehhez a fogyasztóknak is változtatniuk kellene az étkezési szokásaikon azzal, hogy kevesebb húst és több növényi fehérjét fogyasztanak. Erre már ipari szinten megvannak a kezdeményezések, amik a fogyasztási trendeket is befolyásolják.

Az eredmények szerint viszont, amennyiben nem történnek változtatások 2050-re, 12 millió hektárral több termőterületre és 1 milliárd hektárral több legelőre lesz szükség. Így a 21. század egyik legnagyobb kihívása a következő generáció élelem ellátásnak megteremtése lehet, úgy, hogy ezzel ne okozunk visszafordíthatatlan károkat a környezetünkben.

Forrás: journals.plos.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.