Kategóriák Történelem

Nemvárt helyen bukkantak hatalmas féregpopuláció nyomaira

A Saskatchewan Egyetem kutatói felfedezték 500 millió évvel ezelőtt hatalmas prehisztorikus féreg populáció élhetett a tengerfenék korábban lakatlannak hit részén. A kambrium időszakban az óceán mélyebb pontjainak talaját azért gondolták lakatlannak, mivel ezeken a területeken kevesebb oxigén volt mint ami az állati élethez szükséges lenne.

Azonban ezzel szemben most több mint 270 millió évvel a dinoszauruszok kora előtti féreg járatok megkövült maradványaira bukkantak a területet vizsgáló geológusok. A maradványok tanúsága szerint az állati élet széles körben elterjedt volt az üledékekben. A féreg járatok normál esetben az emberi szem számára láthatatlanok lennének, viszont a kutatók szeletekre vágták a talajban talált köveket és átvizsgálták őket az élet jelei után kutatva.

A kutatók a kőzeteket még 35 évvel ezelőtt gyűjtötték be a Kanada északnyugati területén lévő Mackenzie Hegységből. A kőzet minták szeleiről nagy felbontású képeket készítettek, melyek lehetővé tették a geológusok számára, hogy észrevegyék a kőzetet barázdáló megannyi különböző méretű és fajtájú prehisztorikus féreg által hátrahagyott alagút komplexumot.

A vizsgálati eredmények szerint egyes férgek milliméteres méretűek voltak , amíg a nagyobb fajták akár az ujjnyi méreteket is elérték. A maradványokból arra is fény derült, hogy ezek a nagyobb férgek valószínűleg ragadozó életmódot folytattak és a környezetükben élő ízeltlábúakra és kisebb férgekre vadásztak.

A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy nehéz dolguk lesz az élőlények utáni hajszában, viszont meglepetésükre a férgek populációja rendkívül kiterjedtnek tűnt a minták alapján – és ezért gyorsan meg is találták őket az 500 millió évesre becsült megkövült iszapban.

Más geológusok már korábban is találtak jeleket férgekre a kanadai hegységek kőzeteiben, azonban a mostanival szembe azok nem egy ennyire kiterjedt és összetett ökoszisztéma történelmére utaltak. Szakértők szerint a felfedezések kétségbe vonják az ősi óceánok és kontinentális lemezek körüli oxigénszintről eddig gyűjtött ismereteinket.

A kambriumot a földi élet kitörésszerű terjedése és a többsejtű élőlények megjelenése jellemezte – ezek között a férgekkel, a kagylókkal, a csigákkal, valamint a tengeri ízeltlábúak ősivel -, melyek fokozatosan kiszorították az addig uralkodó egysejtű mikrobákat és algákat..

Ezeknek az egyszerű élőlényeknek a maradványainak kitűnő állapotban történő fennmaradása miatt vált elterjedté az elmélet, miszerint ezeken a prehisztorikus területeken rendkívül alacsony volt az oxigén koncentrációja – valamint nem látták a maradványokat részben elfogyasztó állatok nyomait sem.

Ezzel szemben az új felfedezés arra utal, hogy mégis elérhetőbb lehetett az oxigén mint eddig gondolták, mivel enélkül nem maradhatott fenn egy ennyire sokszínű féreg populáció.

A geológusok ezért azt ajánlják, hogy más csapatok is vizsgálják meg az ő általuk használt módszerekkel a kambrium kori kőzet mintáikat ‘hátha ők is találnak valami szokatlant.’

Forrás: pubs.geoscienceworld.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az eredmények megismételhetősége nem mindig jelenti azt, hogy valójában igazak

A reprodukálható tudományos eredmények nem mindig igazak és a valóban igazi eredmények nem mindig reprodukálhatóak. Legalábbis erre jutott a Idaho…

2019-05-22 7:34 du.

Több bokorlakó énekesmadárral jobban lehetne védekezni a poloskainvázió ellen

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például…

2019-05-21 8:46 du.

A “hangyahidak” inspirálta rendszer megjavítja az áramkörök hibáit

A szociális rovar kolóniák rendkívül összetett módon képesek ön rendeződni; például két ág között a hangyák egymásba kapaszkodnak, hogy élő…

2019-05-21 8:37 du.

Megfejtették a Voynich-kéziratot

A Bristol Egyetem kutatói sikerrel jártak ott, ahol rengeteg kódfejtő, nyelvész és számítógépes program elbukott: sikerült feltörniük a "világ legrejtélyesebb…

2019-05-16 7:55 du.

Az éjszakai égboltból is elektromosságot termelhet ez az új ‘napelem’

A napelemek egyértelmű hátránya, hogy a működésükhöz szükség van a Napból érkező sugarakra. Azonban korábbi megfigyelések szerint egy a hideg…

2019-05-13 7:18 du.

Ellenmérget fejlesztettek ki a leghalálosabb medúzafaj csípésére

A Sydney Egyetem kutatói felfedezték a föld legmérgezőbb állataiként számon tartott kockamedúzák mérgének ellenszerét. Az ausztrál kockamedúzák egyes fajtáinak akár…

2019-05-13 7:07 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.