Kategóriák Történelem

Nemvárt helyen bukkantak hatalmas féregpopuláció nyomaira

A Saskatchewan Egyetem kutatói felfedezték 500 millió évvel ezelőtt hatalmas prehisztorikus féreg populáció élhetett a tengerfenék korábban lakatlannak hit részén. A kambrium időszakban az óceán mélyebb pontjainak talaját azért gondolták lakatlannak, mivel ezeken a területeken kevesebb oxigén volt mint ami az állati élethez szükséges lenne.

Azonban ezzel szemben most több mint 270 millió évvel a dinoszauruszok kora előtti féreg járatok megkövült maradványaira bukkantak a területet vizsgáló geológusok. A maradványok tanúsága szerint az állati élet széles körben elterjedt volt az üledékekben. A féreg járatok normál esetben az emberi szem számára láthatatlanok lennének, viszont a kutatók szeletekre vágták a talajban talált köveket és átvizsgálták őket az élet jelei után kutatva.

A kutatók a kőzeteket még 35 évvel ezelőtt gyűjtötték be a Kanada északnyugati területén lévő Mackenzie Hegységből. A kőzet minták szeleiről nagy felbontású képeket készítettek, melyek lehetővé tették a geológusok számára, hogy észrevegyék a kőzetet barázdáló megannyi különböző méretű és fajtájú prehisztorikus féreg által hátrahagyott alagút komplexumot.

A vizsgálati eredmények szerint egyes férgek milliméteres méretűek voltak , amíg a nagyobb fajták akár az ujjnyi méreteket is elérték. A maradványokból arra is fény derült, hogy ezek a nagyobb férgek valószínűleg ragadozó életmódot folytattak és a környezetükben élő ízeltlábúakra és kisebb férgekre vadásztak.

A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy nehéz dolguk lesz az élőlények utáni hajszában, viszont meglepetésükre a férgek populációja rendkívül kiterjedtnek tűnt a minták alapján – és ezért gyorsan meg is találták őket az 500 millió évesre becsült megkövült iszapban.

Más geológusok már korábban is találtak jeleket férgekre a kanadai hegységek kőzeteiben, azonban a mostanival szembe azok nem egy ennyire kiterjedt és összetett ökoszisztéma történelmére utaltak. Szakértők szerint a felfedezések kétségbe vonják az ősi óceánok és kontinentális lemezek körüli oxigénszintről eddig gyűjtött ismereteinket.

A kambriumot a földi élet kitörésszerű terjedése és a többsejtű élőlények megjelenése jellemezte – ezek között a férgekkel, a kagylókkal, a csigákkal, valamint a tengeri ízeltlábúak ősivel -, melyek fokozatosan kiszorították az addig uralkodó egysejtű mikrobákat és algákat..

Ezeknek az egyszerű élőlényeknek a maradványainak kitűnő állapotban történő fennmaradása miatt vált elterjedté az elmélet, miszerint ezeken a prehisztorikus területeken rendkívül alacsony volt az oxigén koncentrációja – valamint nem látták a maradványokat részben elfogyasztó állatok nyomait sem.

Ezzel szemben az új felfedezés arra utal, hogy mégis elérhetőbb lehetett az oxigén mint eddig gondolták, mivel enélkül nem maradhatott fenn egy ennyire sokszínű féreg populáció.

A geológusok ezért azt ajánlják, hogy más csapatok is vizsgálják meg az ő általuk használt módszerekkel a kambrium kori kőzet mintáikat ‘hátha ők is találnak valami szokatlant.’

Forrás: pubs.geoscienceworld.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

A 19. század óta csökken az átlagos testhőmérséklet

A Stanford Orvosi Egyetem új tanulmánya szerint a 19. század óta az Egyesült Államokban csökkent az emberek átlagos testhőmérséklete. Jelenleg…

2020-02-23

Megvan az első ciklikusan ismétlődő gyors rádióhullámú kitörés

Egy nagy méretű kanadai űrkutató csapat felfedezett egy 16 napos ciklusban ismétlődő gyors rádióhullámú kitörést. Ezek a rádióhullám kitörések rövid…

2020-02-23

Már a levegő páratartalmából is tudnak elektromos áramot generálni

A Massachusetts Egyetem új tanulmánya természetes fehérjék segítségével képes áramot gerjeszteni a levegőben lévő nedvességből. Kutatóik szerint a technológiának fontos…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom