Kategóriák Ember

Neurokognitív alapja lehet a szabad akaratnak

A filozófusok és a teológusok is évszázadok óta merengenek azon; hogy valóban létezhet-e szabad akarat? Ez idő alatt a szabad akarat létezéséhez szükséges több ‘jellemzőt’ is meghatároztak, eddig viszont nem sikerült megválaszolni a kérdést; hogy az agy valóban rendelkezik-e ezekkel a jellemzőkkel.

Most a Warwick Egyetem kutatócsapata igyekszik választ adni a kérdésre úgy, hogy hidat képeznek a filozófiai kérdés és a neurokognitív valóság között.

A filozófia szerint a szabad akarathoz elengedhetetlen: a máshogy cselekvés képessége, a szándékos cselekvés képessége, az önérzet és a célok fenntartásának képessége.

A kutatást vezető Thomas Hills szerint az élőlények neurokognitív képességeinek vizsgálata szerint mind a négy szabad akarathoz szükséges jellemző jelen van. Mégpedig az evolúció során elérhetővé vált véletlenszerű cselekvésre lehetőséget adó mechanizmusok és ezeknek a mechanizmusoknak az adott célok irányába történő hangolásának képessége, illetve maguknak a céloknak a felállításához szükséges belső kognitív reprezentáció készítésének képessége és végül a választás képességével rendelkező öntudat megalkotásának képessége.

A kutatók elmondása alapján a neurokognitív szabad akarat a folyamatos önalkotás folyamata, melynek keretében a véletlenszerű ‘felderítés’ során begyűjtött élményekből az emberek képesek egy alternatív jövőképet felállítani.

A csapat azt is kiemelte, hogy azok az emberek, akik hisznek a szabad akarat létezésében általánosan úgy viselkednek, hogy abból másoknak és a társadalomnak is haszna származzon. Valamint ezek az emberek abban is hisznek, hogy a cselekedeteikkel hatással vannak a jövőjükre – és nem csak ‘elszenvedik’ azt.

Ezzel megvan az első olyan tanulmány, ami a szabad akaratot egy valódi dologhoz köti és jó kiindulási pontot kap a szabad akarat neurológiai kutatása.

Forrás: royalsocietypublishing.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom