Kategóriák Űr

Öregebb lehet a Hold, mint eddig gondolták

A Köln Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének kutatói egy új tanulmányban megállapították, hogy a Hold megközelítőleg a Naprendszer keletkezése után 50 millió évvel jött létre, nem pedig 150 millió évvel, mint ahogy eddig gondolták. A kutatásuk során a tudósok az Apollo küldetés során gyűjtött mintákat vizsgálták meg a legmodernebb vizsgálati eljárásokkal.

1969 július 21.-én lépett először ember a Holdra és az Apollo 11 legénysége 21,55 kilogrammnyi mintát hozott vissza magával a Földre. Még 50 év után is árulnak el újabb és újabb információkat a Naprendszer és a Föld történelméről. A Hold korának ismerete ezen felül a Föld keletkezéséről is sokat elárul.

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy a különböző helyekről gyűjtött mintáknak milyen az elemi összetétele, ezzel meghatározva, hogy a Hold mely belső rétegében keletkeztek. Eddigi ismereteink szerint a Hold a korai Föld és egy megközelítőleg Mars méretű égitest ütközésekor keletkezett a Föld körül keringő részecskékből összeállva. A Hold kialakulását követően az testet magma óceánok borították, melyek hűlésükkor különböző kőzeteket alkottak. Ezeknek a kőzeteknek a vizsgálat így sokat elárulhat a Hold kialakulásáról – a Földön ugyanezt a módszert bolygónk geológiai aktivitása miatt nem lehetne kivitelezni.

A kutatók kiemelten a hafnium, az urán és a volfrám elemekre figyeltek oda, melyek arányát a kőzetképződési folyamatok pontosabb leképezésére tudták felhasználni. Ezt segítette az is, hogy a modern módszerekkel eddig nem látott pontossággal tudták kimutatni az egyes elemek jelenlétét a mintákban.

A hafnium és a volfrám izotópjainak vizsgálata egy természetes rádióaktív órát adott, melynél a hafnium-182 volfrám-182-re bomlik az idő előrehaladtával. Ez a rádióaktív bomlás a Naprendszer keletkezésének első 70 millió évére volt jellemző, melynek ismeretével a minták vizsgálatával és laboratóriumban végzett kísérletekkel a csapat megállapította, hogy a Hold a Naprendszer kialakulása után 50 millió évvel jöhetett létre.

Ez természetesen azt is magával hozza, hogy a korai Föld egy másik bolygóval történő ütközése még ennél korábban történhetett.

A kutatás jól mutatja, hogy még a holdra-szállás után 50 évvel is derülhetnek ki új dolgok az akkor összegyűjtött mintákból.

Forrás: nature.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom