Ősi szerves anyagok és évszakosan változó metán szint a Marson

A NASA Curiosity roverje új bozonyítékot talált a marsi kőzetekben, ami szerint létezhetett ősi élet a bolygón. A felfedezés ezen felül segít abban is, hogy hol keressék a potenciálisan még most is jelen lévő életet. Amíg a nyomok nem bizonyítják egyértelműen a marsi élet létezését, azonban jó előjelei a jövőben a bolygó vizsgálatára tervezett küldetéseknek.

A felfedezésről megjelent tanulmány szerint a két fő bizonyíték; hogy egy három milliárd éves korúra becsült üledékes kőzetben “szívós” szerves molekulákat találtak és arra is fény derült, hogy a marsi légkörben évszakosan változik a metán mennyisége – ami az élet jelenlétére utalhat.

Amíg a szerves molekulákat általánosan az élethez kötik, addig ezeknek a molekuláknak egy része nem biológiai folyamatok során is létrejöhet – emiatt a jelenlétük nem egyértelmű bizonyítéka az életnek.

“Ezekkel az új felfedezésekkel, a Mars azt üzeni nekünk maradjunk ezen a nyomon és folytassuk az élet bizonyítékai után folytatott kutatást,” mondta Thomas Zurbuchen, a NASA Tudományos Küldetés Igazgatóságától. “Magabiztos vagyok, abban hogy a most folyó és a tervezett küldetéseink még ennél is lélegzetelállítóbb felfedezésekhez vezetnek a Vörös Bolygón.”

“A Curiosity nem tudta meghatározni a szerves molekulák forrását,”mondta Jen Eigenbrode, a most megjelent tudományos írások egyikének vezető szerzője. “Függetlenül attól, hogy az ősi élet jelei, az életet látták el élelemmel, vagy az élet nélkül léteznek, a marsi kőzetek szerves anyagai kémiai nyomokat hordoznak magukban a bolygó állapotáról és folyamatairól.”

Amíg a Mars felszíne mára teljesen barátságtalannak tűnhet több egyértelmű bizonyíték is szól amellett, hogy a bolygó klímája korábban lehetővé tette a folyékony víz létezését a felszínen – ami az eddigi ismereteink alapján egy alapvető szükséglet az élethez. A rover által gyűjtött adatok szerint a Gale Kráter alján egy milliárd évvel ezelött létezett tóban jelen volt az élethez szükséges összes kémiai építőelem és energiaforrás.

“A marsi felszín az űrből érkező sugárzásnak van kitéve. Mind a sugárzás, mind pedig a kíméletlen vegyületek lebontják a szerves anyagokat,” montda Eigenbrode. “A Mars lakhatónak vélt időszakában lerakódott kőzet legfelső 5 centiméterében talált ősi szerves vegyületek jó előjelei számunkra, hogy a későbbi mélyebb fúrásokat felvonultató marsi küldetéseknél többet tudjunk meg a szerves molekulák történetéről.”

Évszakos metán kibocsátás

A második megjelent tanulmányban a kutatók, arról számolnak be, hogy kimutattak egy évszakos váltakozást a marsi légkör metán szintjében, a küldetés 3 marsi éve alatt (ami majdnem 6 földi évnek felel meg).

A metán geológiai eredetű is lehet, azonban a kutatók jelenleg még nem zárhatják ki a biológiai forrást sem. Azt már korábban is felfedezték, hogy a metán mennyisége nem állandó a légkörben, azonban most kiderült, hogy a Gale Kráter felett ez az évszak függvényében változik – a meleg nyári napokban magasabb, amíg a hideg téli hónapokban alacsonyabb.

“Ez az első eset, hogy ismétlődést láttunk volna a metán történetében, és így egy fogóckodót kapunk a megértésében,” mondta Chris Webster, a második tanulmány vezető szerzője. “Mindez a Curiosity hosszú élettartamának köszönhető. A hosszú távlat lehetővé tette a számunkra, hogy észrevegyük az évszakos ‘légzés’ mintáját.”

Hajsza a szerves molekulák után

Hogy azonosítsák a marsi üledékes kőzetek szerves anyagait a Curiosity összesen a Gale Kráter négy területén végzett fúrásokat. Ez a kőzet az ősi tó alján felgyülemlett iszapból alakult ki több milliárd év leforgása alatt. A rover a kőzetmintákat a SAM nevű berendezésével vizsgálta – ami 500 Celsius fokra hevíti a mintákat a szerves vegyületek felszabadítására.

A berendezés korlátai miatt csak a kisebb méretű szerves molekulákat tudta vizsgálni – illetve a nagyobbak töredékeit. Ezeknek a töredékeknek egy része ként is tartalmazott, ami segíthetett a vegyületek fennmaradásában.

A vizsgálatok ezen felül megközelítőleg 10 ppm szerves szénkoncentrációt mutattak, hasonlóan a marsi meteoritokhoz, viszont ez az érték 100-szor magasabb mint a Mars felszínén mért eddigi értékek. Az azonosított molekulák között vannak tiofének, a benzol, a toluol és több kisebb láncú szénmolekula – mint a propán és a butén.

Még 2013-ban a rover felfedezett klór tartalmú szerves molekulákat a kráter legmélyebb pontján és az új eredményekkel egyre bővül a megtalált szerves vegyületek száma.

A mostani felfedezések reménnyel töltik el a kutatókat, akik a 2020-as NASA Mars roveren és az Európai Űrügynökség ExoMars roverén dolgoznak – amik a remények szerint még több szerves vegyületet találhatnak majd – illetve a marsi élet kérdésén dolgozó kutatók munkáját is elősegítik.

Forrás: science.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.