Összegezték a különböző fehérjeforrások környezetre gyakorolt hatásait

Melyik élelmiszer típus kerül a legtöbbe ha a környezetet is számításba vesszük? A négylábú állatok húsa? A tenyésztett tengeri állatok? Vagy éppen lehalászottak?

A válasz attól függ milyen szempontok szerint vizsgáljuk a kérdést, azonban egy új átfogó tanulmány szerint általánosan az ipari méretekben történő marhahús termelés és a harcsa tenyésztés terheli le leginkább a környezetet, amíg a lehalászott halaknak és a tenyésztett kagylóknak a legkisebb a negatív hatása.

“A fogyasztó szempontjából, választás kérdése,” mondta Ray Hilborn, a vizsgálatban részt vevő kutató a Washington Egyetemről. “Ha környezetvédők vagyunk, akkor számít hogy mit eszünk. Kiderítettük, hogy vannak egyértelműen jó választási lehetőségek és még egyértelműbben rosszak is.”

A tanulmány majdnem egy évtized alatt összegyűjtött adatokra és vizsgálati eredményekre épül, egyesítve több száz a témában megjelenő tanulmány eredményeit is – a különböző állatok, módszerek és azok környezeti hatásai szerint. Az úgynevezett “bölcsőtől a sírig” vizsgálat keretében a kutatók megnézték minden termék környezeti hatását annak a teljes ‘életciklusa’ alatt.

A kutatók az összesen több mint 300 állati eredetű termékeket vizsgáló tanulmányból 148-at emeltek ki, melyek szerintük eléggé kiterjedtek voltak ahhoz, hogy megfeleljenek a kutatók követelményeinek.

Mivel az élelmiszeripart jelentősen befolyásolják a mezőgazdaság terén hozott kormányzati döntések, kereskedelmi szerződések és a környezetvédelmi szabályozások, ezért a csapat szerint nagy szükség van egy átfogó vizsgálatra, ami összesíti az egyes ételfajták környezeti költségeit.

“Úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb dolog, amit valaha tettem,” mondta Hilborn. “A döntéshozóknak készen kell lenniük arra, hogy azt mondják ‘Vannak bizonyos étel termék típusok, melyeket támogatnunk kell, amíg másokat vissza kell szorítanunk.'”

Leegyszerűsítve a tanulmány négy értéket használ arra, hogy összehasonlítsa a különböző élelmiszerek környezetre gyakorolt hatását. Ez a négy érték pedig; az energia felhasználás, az üvegházhatást okozó gáz kibocsátás, a további tápanyagtermelés lehetősége – például trágya formájában segítve a mezőgazdaságot – és a savas esőket okozó anyagok kibocsátása.

A kutatók az egyes élelmiszer típusokat 40 grammos méretekben vizsgálták – ami a napi ajánlott fehérje fogyasztás. Ezzel összehasonlítható eredményeket kapva a típusok között.

A vizsgálat eredményei egyértelmű nyerteseket mutattak, melyeknek lényegesen alacsonyabb környezetre gyakorolt hatása volt minden szempontból. Például ilyen ételek voltak a tenyésztett rákok és kagylók, és a lehalászott szardíniák, makrélák és heringek is. A tenyésztett lazac is jól szerepelt, viszont a tanulmány rávilágított a különböző állati fehérjeforrások közötti hatalmas különbségekre is és a kutatók azt javasolják a fogyasztóknak, hogy döntsék el melyik környezetre gyakorolt hatást tartják a legfontosabbnak és aszerint válasszák meg az általuk fogyasztott ételeket.

További eredmények szerint a lábasjószág tenyésztésnek kevesebb volt az energiaigénye mint a tengeri állatok tenyésztésének, melyek közül a harcsák, a garnélák és a tilápia halak tenyésztéséhez volt szükség a legtöbb energiára. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy a folyamatos víz keringetés igen energiaigényes.

A harcsa és a szarvasmarha tenyésztés 20-szor akkora üvegházhatást okozó gáz kibocsátással járt mint például a kagylók, a lazacok és a csirkék tenyésztése.

A tenyésztett kagylók például felszívják a túlzottan nagy mennyiségű vízbe kerülő tápanyagot – ami például az algavirágzások során okozhat problémákat. Ezzel szemben a szarvasmarha tenyésztés rosszul szerepel ezen a téren, mivel nagy mennyiségű trágyára van szükség hozzá a mezőgazdaságon keresztül és mivel a halászathoz nincs szükség a mezőgazdaság bevonására, így ezek a területek jól teljesítenek.

A savas esők terén szintén rosszul teljesít a lábasjószágok tenyésztése, mivel nagy mennyiségű metán kibocsátással jár együtt, amíg itt is a kagylók tenyésztése áll a legjobb helyen szorosan utána a lazac tenyésztéssel és a halászattal.

A halászatnál a hajók hajtására használt üzemanyag volt a legnagyobb tényező az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén – amíg a különböző üzemanyagok használata és a hajók mérete is jelentősen befolyásolta az értékeket. Az erszényes hálóval történő apró hal iskolák – mint a heringeké és az ajóka halaké – igényli a legkevesebb üzemanyagot, amíg meglepő módon a homár csapdák kihelyezése volt a leginkább üzemanyag igényes. A hálóhúzás üzemanyag használata igen változatosnak bizonyult, főleg a sikeresség függvényében.

A vegetáriánus és a vegán étrendekhez viszonyítva a változatos tenyésztett és lehalászott tengeri állatok fogyasztásának kevesebb a környezetre gyakorolt hatása mint a teljesen növényi diétának.

A jövőben a kutatók a vizsgálatot a különböző módszerek biodiverzitásra kifejtett hatásának felmérésére is ki akarják majd terjeszteni. A kutatók ezen felül több egyéb tényező szerepéről is beszámoltak, mint a vízszükséglet, rovar és gyomirtók és antibiotikumok használata illetve a talaj erózió hatása, azonban ezekről a tényezőkről nem állt rendelkezésükre elég adat az összes fehérje forrás terén, így azok nem foglalták össze a tanulmányban.

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.