Kategóriák Egészség

Több mint egy évszázados rejtélyre derült fény az asztmával kapcsolatban

A belga Ghent Egyetem és az Argenx biotechnológiai cég kutatócsapata megoldást talált az évszázados rejtélyre; milyen szerepe van az asztmában a fehérjekristályoknak. Amíg a fehérjék általánosan nem kristályosodnak ki a testünkön belül, addig vannak olyan esetek, amikor ez mégis végbemehet. Még 1853-ban fedezték fel, hogy az asztmás betegek légutaiban a galektin-10 kristályokat alkot.

Ennek ellenére viszont a kristályok lehetséges hatásait és a betegségben játszott szerepüket nagyrészt figyelmen kívül hagyták a kutatók. Most a belga kutatók igazolták, hogy a kristályos fehérje nagy mennyiségben jelen van a légutakban felgyülemlő nyálkában, amivel stimulálja az immunrendszert, ezzel emelve a nyálkatermelést és gyulladást váltva ki.

A kutatócsapat mindezen felül kifejlesztett olyan antitesteket, melyek ezeknek a kristályoknak a feloldásával csökkentik az asztma egyes tüneteit, amíg ez a kezelés más légúti gyulladások ellen is használható lehet.

1853-ban Jean-Martin Charcot, francia orvos mutatta ki először, hogy az asztmás betegek által felköhögött nyálkában kristályok vannak. Ezt a felfedezést több más kutató is megerősítette és a kristályok felfedezőikről a Charcot-Leyden kristály nevet kapták.

Azóta az asztmán túl; hörghurutos és allergiás betegeknél is kimutatták a kristályok jelenlétét, azonban csak az elmúlt évtizedekben sikerült megállapítani, hogy a kristályokat galektin-10 fehérje alkotja. A galektin-10 funkciója még nem teljesen ismert viszont azt tudni lehet róla, hogy a gyulladásokat vált ki. Amíg a fehérje általánosan oldott állapotban van jelen a szervezetben, addig a kikristályosodása aktiválja az immunrendszert.

Ezeknek ismeretében a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kristályos fehérje jelenléte valóban szerepet játszik a betegségekre jellemző immunrendszer túlműködésben.

A kutatásnak rengeteg technikai korlátja volt, például az egyik fő ilyen a kristályok nagy mennyiségű laboratóriumi előállítása és szerkezetük elbírálása. A kutatók betegektől vett nyálka mintázatból származó kristályokat hasonlították össze az általuk mesterségesen készítettekkel. Ez az első eset, hogy ezeket a kristályokat atomi szinten vizsgálták volna.

Az eredmények szerint a kutatók sikerrel jártak a mesterséges kristályok elkészítésében és későbbi vizsgálatokkal azt is igazolták, hogy a galektin-10 tényleg csak kristályos állapotában vált ki immunválaszt, valamint arra is rájöttek, hogy a kristályok jelenléte a légúti nyálkatermelést is megemeli.

Ezek után természetesen felmerült a lehetőség, hogy a kristályosodás megakadályozása lehetőséget adhat az asztma kezelésére. Itt jött a képbe az Argenx biotechnológiai cég, melynek kutatói közreműködtek egy olyan antitest kifejlesztésében, ami feloldja a nyálkában lévő kristályokat.

Az antitestek hatásait eddig még csak egereken vizsgálták, viszont náluk lényeges javulást láttak a tüdő gyulladás, légúti nyálkatermelés és légzőszervrendszeri funkciók terén.

A kutatás vezetői szerint az eredmények meglepőek ugyan, de kristály tiszták és amíg több tesztre lesz szükség, addig az egereken végzett korai kísérletek igen biztatóak. Továbbá mivel jelenleg a nyálka felhalmozódás ellen nincs megfelelő kezelés, így a felfedezés ilyen téren is komoly előrelépést jelenthet.

Forrás: science.sciencemag.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

A majmok gondolkodása rugalmasabb lehet mint az embereké

A Georgia Állami Egyetem új kutatása szerint, amikor arról van szó, hogy új hatékonyabb megoldásokat keresünk egy probléma megoldására, akkor…

2019-11-16

Sikeres volt az első szupravezető szélturbina tesztje

Sikerrel zárult az első szupravezető rotorral ellátott szélturbina tesztje. A 3,6 megawattos előállítására képes turbinát az EcoSwing tervezte és gyártotta…

2019-11-16

Megfejtették a fotoszintézist irányító fehérje szerkezetének titkát

A kutatóknak sikerült megfejteniük a fotoszintézisben kulcsfontosságú szerepet betöltő egyik vegyület felépítését. Szakértők szerint ezzel megnyílhat a lehetőség a folyamat…

2019-11-16

Már ereket is sikerült nyomtatni a mesterséges bőrbe

A Rensselaer Politechnikai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert, amivel lehetségessé válik a teljesen élő bőr 3D nyomtatása véredényekkel kiegészítve. A…

2019-11-08

A kávé a felére csökkentheti a májrák kialakulásának kockázatát

A Queen's University tudósai felfedezték, hogy a kávét fogyasztók körében lényegesen alacsonyabb a májrák leggyakoribb fajtájában (HCC) szenvedők száma. A…

2019-11-08

Mágneses mezővel szétválasztható ragasztót fejlesztettek ki

A Sussex Egyetem kutatói kifejlesztettek egy ragasztót, aminek ragadását a mágneses mező segítségével meg lehet szüntetni. A csapat szerint így…

2019-11-07

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom