Több mint egy napig tartottak életben disznó agyakat a testük nélkül

A Yale Egyetem kutatói elmondása szerint 36 óráig sikeresen élve tartottak egy test nélküli disznó agyat. A szakértők szerint ez a kísérlet miatt újra kellhet majd írnunk, hogy mit is jelent a halál.

Az elképesztő bejelentést mind izgalommal, mind pedig etikai aggályokkal fogadták – hogyha a technológia embereken is működhet, akkor érdekes új módokat tehet lehetővé az élettartam meghosszabbítására.

A Yale kutatási eredményeit még március végén mutatták be a NIH találkozóján, aminek a célja a legújabb idegtudományos kutatások által felvetett etikai kérdések megtárgyalása volt.

A kutatás során összesen 100 és 200 vágóhídi disznót vizsgáltak meg. Az állatok agyát mesterséges erekkel, melegítőkkel és pumpákkal tartották életben, melyeket a géphez kötés előtt négy órával fejeztek le. A BrainEx nevű technikával összesen 36 óráig tartották “életben” a szervet.

Nem találták nyomát annak, hogy az agyak öntudatnál lettek volna és az EEG felvételek a katatón állapothoz hasonló agyműködés jeleit mutatták.

Azonban még így is az eredmények igen meglepőek voltak, mivel a kutatók több milliárd, látszólag teljesen egészséges és normálisan működő agysejtet találtak az agyakban – ami miatt technikai értelemben élőnek számíthat a szerv.

“Az agyak lehet, hogy meg voltak sérülve, de ha a sejtjeik életben voltak, akkor a szerv élt,” mondta Steve Hyman, a találkozón résztvevő egyik kutató az MIT Technology Review-nak.

“Jelentős technikai szakértelmet igényel, de nem különbözik annyira egy vese megőrzésétől.”

A kutatásról jelenleg még nem jelent meg tanulmány – azonban már beadták a kutatók – és annak a megjelenéséig nem szeretnének többet elárulni a részletekről. Így a tanulmány kiadásáig és ellenőrzéséig óvatosnak kell lennünk az eredményekkel kapcsolatban – még akkor is ha egy ennyire neves egyetemről van szó.

Azonban a felfedezés eredményeit igazolja az is, hogy több kutató és bioetikával foglalkozó tudós is spekulált a Yale projektével kapcsolatban.

Hogyha az etikai vita, arra jut hogy a hasonló módon fenntartott emberi agy “élőnek” számít, annak hatalmas jelentősége lehet a kutatás terén is, mivel eddig példátlan részletességgel tudnak majd vizsgálni ép és egészséges agyakat.

A kutatók célja az volt, hogy pontosabb képet kapjanak az agysejtek közötti kapcsolatról, illetve teszt szerveket biztosítson például az Alzheimer kór és az agy rák kutatásához. A technológiáról jelenleg még csak keveset lehet tudni, de ezek alapján az agyat egy zárt rendszerhez kötik, amiben meleg mesterséges vér kering – ami lehetővé teszi, hogy oxigénnel lássák el a teljes agyat. Ez a módszer egyébként igen hasonló, ahhoz mint ahogy a szervátültetésnél használt szerveket is életben tartják.

Azonban az agy esetében nem olyan egyszerű a helyzet mint mondjuk a szívnél vagy a tüdőnél – sem technika sem pedig etikai síkon. Az előadásukban a kutatók elismerték, hogy a módszer bármely faj egyedein működhet és nem csupán a disznók sajátossága. Amíg szó esett a technológia embereken történő alkalmazásáról, a kutatók szerint nem mosódtak el az élet és a halál közötti elválasztó vonalak.

“Az állati agy nincs tudatában semminek, ezt magabiztosan állíthatom,” mondta Nenad Sestan, a kutatás vezetője.

Azonban más tudósokban egyből az élet meghosszabbításának lehetősége merült fel, félredobva a jelenleg időnkét használt lefagyasztást – aminek jelenleg nincs visszafordítható módszere – és helyette az agyat őrizzék meg, amit esetleg majd egy későbbi időpontba új testbe ültethetnek – hogyha már elérhető ennek a technológiája.

A kutatók ezen felül megjelentettek egy írást arról, hogy újra kell vizsgálni több kérdést is az emberi agyszövetek vizsgálatában etikai téren. Viszont eddig még nem gondolják úgy, hogy a kérdések megvizsgálásáig fel kellene függeszteni a kutatást, hanem egy társadalmilag is elfogadott hosszú távú kutatási célt szeretnének, ami beleillik az etikai kereteinkbe is. Erre azért is nyújt tökéletes lehetőséget a mostani időpont mivel a kutatás még a korai szakaszában van.

Forrás: nature.com Kép: SubstancePGetty Images

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.