A tudósok egy új molekulát fejlesztettek ki, amivel rengeteg baktérium faj antibiotikum ellenállását vissza lehet fordítani. Mostanáig ez az egyik legkecsegtetőbb előrelépés a szuperbaktériumok elleni küzdelemben.
A bejelentés nem is jöhetne jobbkor mivel a múlt héten egy amerikai nő halálához vezetett egy szuperbaktérium, ami minden antibiotikummal szemben ellenálló volt. Ezek a baktériumok a vártnál gyorsabban és megfoghatatlanabbul terjednek. Jelenleg vesztésre állunk az ellenük folytatott küzdelemben.
A nyugalmukról híres közegészségügyi tisztviselők is aggódnak a baktériumok felbukkanása miatt. Egy 2014-es tanulmány szerint 2050-ben nagyjából 300 millió ember haláláért lehetnek felelősek a szuperbaktériumok, és az Egyesült Nemzetek is kijelentette hogy „alapvető fenyegetést jelentenek”
A probléma az, hogy a baktériumos fertőzések, amiket a múltban könnyen kezelni lehetett, például tüdőgyulladás, E. coli és a gonorrea, egyre gyorsabban fejlesztik ki a képességet, hogy ellenálljanak az antibiotikumainknak.
„Rengeteg általános antibiotikumot már nem tudunk használni,” mondta Bruce Geller, a kutatás vezetője az Oregon Állami Egyetemről.
„Mára szinte minden ellenálló velük szemben. Egy új gyógyszer kifejlesztését az egyetlen esélyünk, hogy egy lépéssel a baktériumok előtt álljunk, de bármennyit is kerestük az új lehetséges gyógyszereket, nem találtunk semmit,” mondta.
„Szóval így már csak a meglévő antibiotikumok módosítása maradt, de amint kémiai változást eszközölünk bennük, a baktériumok is elkezdenek mutálódni, amíg új ellenállást nem fejlesztenek ki.”
Az egyik mód, amivel az antibiotikum rezisztencia terjedhet a baktériumok közt, az Új Delhi Metallo-béta-laktamáz (NDM-1) enzim.
Az NDM-1, azért ilyen aggasztó, mivel az a baktériumoknak a penicillinek csoportjába tartozó karbapenemek ellen ad védelmet – amiket általánosan ’végső megoldás’ gyógyszernek neveznek. A NDM-1-nek köszönhetően ez az utolsó mentsvár összedőlni készül.
„A NDM-1 jelentősége az hogy elpusztítja a karbapenemeket, így a doktoroknak egy másik, már több évtizede használaton kívül lévő antibiotikumhoz, a colustinhoz kellet nyúlniuk, amit anno a vesékre gyakorolt mérgező hatása miatt vonták ki a forgalomból,” mondta Geller.
„Ez már szó szerint az egyetlen antibiotikum, amit az NDM-1-et kifejező szervezet ellen be tudunk vetni, de mára már vannak olyan baktériumok is, amik minden ismert antibiotikummal szemben ellenállóak.”
Hogy megpróbálják leküzdeni a problémát, Geller és munkatársai egy új molekulát hoztak létre, ami megtámadja az NDM-1-et és ezzel visszafordítja az antibiotikum ellenállást rengeteg baktérium törzs esetében – ez azt jelenti hogy ismét használhatjuk a megszokott antibiotikumokat, amiket az enzim hatástalanná tett.
A molekula egy fajta PPMO, ami peptid-konjugált foszforodiamidát morfolino-oligomert jelent.
Korábban a kutatók már megpróbáltak felhasználni a természetesen előforduló PPMO-kat a szuperbaktériumok ellem, de azok csupán egy törzsnél működtek. Az új molekulával azonban más a helzet.
„Rengeteg kórokozó védelmét biztosító mechanizmust célozzuk meg,” mondta Geller.
„Ez ugyanaz a gén különböző baktériumoknál, így mindössze egy PPMO-ra van szükségünk, ami az előzőkhöz képest így már nem nemzetségeket céloz, hanem minden NDM-1-el rendelkező baktériumot.”
A csapat az új PPMO-t egy petri csészén lévő három különböző nemzetséghez tartozó baktériumokon tesztelte – amik mind rendelkeztek a NDM-1 enzimmel és ellenálóak voltak a karbapenemekkel szemben.
Az új molekulának – amely a karbapenemek közé tartozó meropenemmel együt használtak – gyorsan visszaálltak az antibiotikus képességei, hogy megöljék a baktériumokat.
A két szer elegyét egy antibiotikumokkal szemben ellenálló E. coli-val fertőzött egér kezelésére használták, és megmutatták, hogy a szer hatékony a fertőzés kezelésében és az egér túlélési esélyét is javította.
A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy ha a PPMO-t más antibiotikumok mellet használjuk, a baktériumok ismét sebezhetővé válhatnak.
„Mivel a PPMO visszaállítja a már engedélyezett antibiotikumok hatását, ezért csak a PPMO-t kell engedélyeztetni és visszatérhetünk a használhatatlanná vált antibiotikumokhoz,” mondta Geller.
Hogy tisztázzuk a dolgokat, az hogy a stratégia a laborban és egereken is működik még nem jelenti azt hogy az embereken is működni fog, de a csapat azt mondja a következő 3 évben kész lesznek a klinikai tesztekre.
Addig még várnunk kell, de hosszú ideje már ez az első jó hír a szuperbaktériumokkal kapcsolatban.
A tanulmány a Journal of Antimicrobial Chemotherapy-ban jelent meg.
Forrás: www.sciencealert.com
2017-01-25
nagyon jó ez oldal, használható cikkek. köszönöm!