Új módszert találtak, hogy lekapcsolják a rákos sejtek glükóz fogyasztását

A rákos sejtek elképesztően nagy mennyiségű glükózt fogyasztanak, ezért a glükóz bevitelüknek a lekapcsolását már hosszú ideje egy logikus kezelési stratégiának gondolják. Azonban hiányoznak azok a gyógyszerek, amik hatékonyan és célzottan támadnák a rákos sejtek glükóz anyagcseréjét. Ezen igyekeznek változtatni a Colorado Egyetem Rák Központjának kutatói, akik végre módot találtak rá, hogy korlátozzák a rák képességét a glükóz energiává alakításában.

A CDK8 gén túlműködése kapcsolatban van több rákfajta, közöttük a colorectalis rákkal, a melanómával és a mellrákkal, amiknél ezek a gének előrehajtják a rákos sejtek növekedését és túlélését. Annak ellenére, hogy több olyan gyógyszert is fejlesztenek, amik a CDK8 működését blokkolják, az még nem tisztázott, hogy ezeknek mekkora hatása van a különböző rákfajták kezelésében. A témában megjelenő új tanulmány szerzői már hosszú ideje azon dolgoznak, hogy jobban megértsék a CDK8 szerepét a rák biológiájában és most sikeresen meghatározták a gén kritikus szerepét a rákos sejtek glükóz anyagcseréjében.

A felfedezés rávilágít a gén szerepére a daganatokat körülvevő szöveti környezetben – ahogy a rákos sejtek sokasodnak, a növekedésüknek gyakran gátat szab a vérellátás, ami az oxigén szintjük és más tápanyagaik megvonásához vezet. 2013-ban a csoport kutatói egy tanulmányban megmutatták hogy CDK8-nak fontos szerepe van, azoknak a géneknek az aktivizálásában, amik az oxigén mentes (hipoxiás) környezetben kapcsolnak be. Ezekhez a körülményekhez való igazodás alatt a rákos sejtek anyagcseréje megváltozik, hogy több glükózt nyeljenek el a glikolízis nevű folyamat által.

Valójában több rákos sejtnél véglegesen megemelkedik a glikolízis még akkor is amikor visszaáll a bő oxigénellátás. Ezt a jelenséget nevezik Warburg hatásnak, amit még 1924-ben fedeztek fel. Emiatt rengeteg rákfajta növekedése és túlélése függ a glükóz anyagcseréjük hatékonyságától. Ez annyira igaz, hogy az orvosok egy része glükóz izotópokat használ a daganatok pontos helyének meghatározásához – a szokatlanul magas glükóz koncentrációjú helyeken nagy eséllyel rákos daganatok lehetnek.

Amikor a kutatók egy kémiai genetikai módszer segítségével kikapcsolták a CDK8 aktivitását colorectalis rákos sejtekben, azt tapasztalták, hogy a sejtek képtelenek voltak aktiválni a glikolízishez szükséges génjeiket és emiatt sokkal kevesebb glükózt voltak képesek felvenni.

“A CDK8 szerepe miatt a glikolízisben én úgy érveltem, hogy a CDK8 aktivitásukban korlátozott sejtek fogékonyabbá válnak a glikolízist blokkoló gyógyszerekkel szemben,mondta Matthew Galbraith, a kutatás vezetője.

És a vártaknak megfelelően a CDK8 és a glikolízis egyszerre történő blokkolása sokkal hatásosabbnak bizonyult a rákos sejtek kezelésében, mint a két módszer külön külön.

“Ezek nagyon izgalmas felfedezések. A Warburg hatás és az azt követő függőség a glükózzal szemben egyike a rákos szövetekre utaló jeleknek, ami néha segít abban hogy megkülönböztessük a rákos sejteket a normális szövetektől. Ezért a CDK8 aktivitását blokkoló gyógyszerek kombinálása a glikolízist blokkoló gyógyszerekkel lehetővé teheti a rákos sejtek célba vételét, anélkül hogy azzal kárt tennének a normális sejtekben,” mondta Joaquin Espinosa, a tanulmány rangidős szerzője.

Forrás: cell.com Kép: Wikipédia

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..