Feltárták az adóparadicsomok, az erdőirtás és az illegális halászat kapcsolatát

A Panama-akták nyilvánosságra kerülése óta tudni lehet, hogy a gazdag politikusok és multinacionális cégek egy része offshore adóparadicsomokat használ arra, hogy elrejtsék vagyonukat, pénzmozgásaikat és csökkentsék adóterheiket is.

Most a Stockholm Egyetem és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kutatói kimutatták, hogy milyen kapcsolat van az adóparadicsomok és a komoly környezeti károkat okozó iparágak között.

A tanulmány szerint az illegális, a bejelentetlen és a szabályozatlan halászatban résztvevő, a hatóságok által azonosított hajók 70 százaléka, hajózott valamelyik adóparadicsom zászlaja alatt. Ezen felül a kutatók azt is megállapították, hogy 2000-2011 között az amazonaszi őserdő kitermelésére adott külföldi tőke – összesen 26,9 milliárd USA dollár – 68 százaléka jutott el ebbe a szektorba ezekből az adóparadicsomokból.

“A vizsgálatunk szerint az adóparadicsomok használata nem csak társadalmi-politikai és gazdasági kihívás, hanem környezetvédelmi is. Amíg az adóparadicsomok törvénykezésének használata önmagában nem illegális, addig a pénzügyi titoktartásuk megnehezíti, hogy megvizsgáljuk a tőkeforgalom hogyan hat a gazdasági aktivitásra és hogy ez milyen hatással van a környezetre,” mondta Victor Galaz, a tanulmány vezető szerzője.

Az új tanulmány egy nagyobb projekt része, amiben pénzügyi szempontok szerint vizsgálják a környezetvédelmet és a fenntartható gazdaságot.

Az adóparadicsomok környezeti hatásainak korábbi vizsgálatai főleg újságíróktól származtak, akik csak egy maréknyi helyszínre fókuszáltak. Az új tanulmány ezekkel szemben egy szisztematikus megközelítéssel vizsgálja az adóparadicsomok hatásait az óceánokra és az őserdőkre – melyek környezetvédelmi szempontból mind nagyon fontosak.

“A rendszerszintű nézet hiánya nem meglepő, tekintettel a joghatóságok által létrehozott pénzügyi bizonytalanság miatt keletkező krónikus adat hiányra”– mondja Beatrice Crona, a GEDB ügyvezető igazgatója.

Az adóparadicsomok átláthatóságának hiánya elrejti, hogy milyen közük van a globális környezetet lerontó tevékenységekhez. Az amazonaszi őserdő például kritikus jelentőségű a földi klíma stabilizálásában, amíg az óceánok több millió embert látnak el fehérjeforrással – kiemelten a szegényebb országokban.

A tanulmány az első, ami azt célozta, hogy nyomon kövessék a brazíliai marhahús és szója iparokba áramló tőke útját – mindkét iparág tevékenyen hozzájárul a helyi őserdők kiirtásához.

“A vizsgálatunk megmutatja, hogy összesen 26,9 milliárd USA dollárnyi külföldi tőke került át ezeknek a szektoroknak a kulcsfontosságú cégeihez 2000 októbere és 2011 augusztusa között. Ebből a befektetett összegből megközelítőleg 18,4 milliárd USA dollár került ide adóparadicsomok fennhatósága alól,” olvasható a tanulmányban.

Az adatok alapján a Kajmán-szigetek területéről került át a legnagyobb mennyiségű tőke ezekbe a brazíliai szektorokba. A szigetek adóparadicsoma három előnyt biztosít a befektetőknek: a szabályozás hatékonyságát, a minimális adózást és a titoktartást.

A tanulmány mindezeken felül bemutatja, hogy az adóparadicsomoknak rendszerszintű szerepe van az illegális, szabályozatlan és nem bejelentett halászat terén is, a világ több részén. Az eredmények alapján az ilyen fajta tevékenységgel azonosított hajók 70 százaléka hajózott valamelyik adóparadicsom zászlaja alatt.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy ezek az országok csak korlátozottan felügyelik a zászlajuk alatt hajózókat és a legtöbb esetben az általuk végzett illegális tevékenység sem jár semmilyen büntetéssel.

Ez lehetővé teszi az illegális halászatot folytató hajók számára, hogy két ‘személyiségük’ legyen – az egyik amivel legális tevékenységet folytatnak és egy másik amivel illegálisan halásznak.

A kutatás összesen három központi elemet állapított meg, amit szerintük a hatóságoknak figyelembe kellene venniük a jövőben; az első, hogy az adóparadicsomok miatt kieső adóbevétel által közvetett módon finanszírozott tevékenység negatív hatással van a globális közjavakra, a második, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Szervezetéhez hasonló szerveknek mérlegelniük kell az adóparadicsomok által okozott környezeti kárt, és a harmadik, hogy nemzetközileg az adókerülést nemcsak társadalmi-politikai problémának, hanem környezetvédelmi problémának kell tekinteni.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.